Te jóó éééég, most látom, hogy már 27:D köszikösziköszi :D

A vaníliás-epres jégkrém fogyasztása közben gondolkodtam rajta, hogy írja-e új bejegyzést, vagy ne, van-e kedvem vagy nincs, van-e egyáltalán ichletem, vagy nincs...Aztán úgy döntöttem lesz,ami lesz, írok, már csak azért is,mert ma megint 25 látogató volt az oldalon és ez számomra nagyon nagy öröm, még akkor is, ha máshova sokkal többen járnak fel. Majd ha még többen lesznek, annak fogok örülni :D
Mai nap: lecseréltem a hét zenéjét a jelenlegi kedvencemre, a Coming Home-ra. Ne kérdezzétek miért, csak szeretem és kész. Ezután elindítottam a szavazást, reménykedvén abban, hogy valaki fog is szavazni. Eddig van 1 kemény szavazat és nem én vagyok az.:D Nemtudom ki az a jótét lélek, de köszönöm :D  A kemény munka után pedig elmentem Kresszre és kemény 6 tesztet kitöltöttem, de hogy minek az nemtudom, mert a legjobb eredményem az 59 pont lett...a 75 ből. Nem ártana rágyúrni egy kicsit,már csak azért sem, mert 2 hét múlva vizsgaaaaaa.
Tegnap este kivégeztem egy könyvet: Egy gésa emlékiratai. Nekem nagyon tetszett, óriási hatással volt          rám még az is lehet, hogy a vizsgamunkám jövőre ebbe az irányba tolódik el. A filmet még nem láttam, de tervben van :D Szóval a könyvről. Az írója Arthur Golden, a történet pedig a következő: Két kislányt Jorodió városából elad egy Tanaka nevű úr, aki igazából jót akart nekik. Az idősebbik lány nem elég tehetséges, prostituált lesz belőle majd megszökik, ám a fiatalabbik lány, Szajuri -bár igen komoly küzdelmek árán- elég sikeresnek bizonyul a tanulás terén és hála fogadott nővérének, Mameha-nak, sikeres gésává válik. Valami azonban még mindig hiányzik Szajuri életéből, méghozzá az Elnök, akivel még kislány korában találkozott és attól a pillanattól fogva csak rá tudott gondolni. Miközben Szajuri az elnök figyelmét és sikereit próbálja minél jobban elérni, közben pedig megismerhetjük a már kihaló félben lévő kultúra csodás és meghokkentő szokásait, Japán hagyományokat.
Szerintem érdemes elolvasnia mindenkinek. Én évekig csak hallgattam, hogy hű, meg há... aztán addig-addig került a szemem elé naponta a koli könyvtárában, hogy évvégn fogtam és elkezdtem olvasni. És tudjátok mit? Nem bántam meg és nem is fogom soha. Mostantól pedig tisztelni fogom a gésákat és ha csak egy rossz szót is szól róluk bárki a jelentlétemben...nosz az ne akarja megtudni mi lesz :D Ha megnéztem a filmet, majd mondok arról is véleményt.

Naszóval megosztottam veletek hihhetetlenül izgalmas napomat, aludjatok jól, álmodjatok angyalkákkal, agy amivel szeretnétek :D